Tudásanyag
Az alapok és egyebek

Átláthatóság – számunkra ez magától értetődő.

Úgy gondoljuk, hogy a mi feladatunk az ügyfeleknek az alapvető tájékoztatásokon túli ismeretekkel való ellátása a termékeink tekintetében.

Kamatozó értékpapírok

  • Alapelvek
  • Kiállítási fajták

Kamatozó értékpapírok
Alapelvek

A kamatozó értékpapírokat kötvénynek, járadéknak vagy bondnak is nevezik. Ezek olyan értékpapírok, amelyek hitelviszonyt keletkeztetnek. Az ügyfél (befektető) ez esetben a pénzt adó (=hitelező), és a bank vagy a pénzügyi szolgáltató intézmény az (=adós). A befektető úgynevezett adóskötelezvényt (záloglevelet) vesz, mely a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket szabályozza.

Ezek a kötelezvények fix vagy változó kamatozással rendelkeznek, meghatározott a futamidejük és a törlesztési formájuk. Hogy az egész egy kicsit szemléletesebb legyen, egy hitelhez hasonlóan kell elképzelni, amelyet azonban nem a bank nyújt az ügyfél részére, hanem az ügyfél nyújt a bank részére.

Bevételek: Elvileg két módon profitálhat a kötvényekbe történő befektetésből. Egyrészt a megállapodás szerinti kamatlábbal, amely kifizethető a futamidő alatt vagy a futamidő végén, valamint a kötelezvények értéknövekedésével. Az értéknövekedés alapvetően a változó piaci feltételekből adódik.

Kamatozó értékpapírok
Kiállítási fajták

A kötvényeknek többféle kiállítási tulajdonsága van, melyek a kibocsátási feltételekben vannak feltüntetve. Alapvető tulajdonságok:

Futamidő

  • Rövid lejáratú kötvények (max. 4 éves futamidő)
  • Közepes lejáratú kötvények (4 – 8 éves futamidő)
  • Hosszú lejáratú kötvények (több mint 8 éves futamidő)

Kamatozás

  • Fix kamatozású kötvények – a teljes futamidő alatt érvényes, fix kamatozás.
  • Változó kamatozású kötvények – minden egyes kamatperiódus után, amely általában 3, 6 vagy 12 hónapig tart, a befektető részére kamat kerül kifizetésre, és a kötvények kamatlába a referencia kamatláb segítségével (legtöbbször EURIBOR vagy LIBOR) újra meghatározásra kerül.
  • Vegyes formák – a vegyes formáknak sok fajtája van, melyekről egy beszélgetés keretében szívesen tájékoztatjuk Önt.

Visszafizetés

  • Egy összegben fizetendő kötvények – A befektető a futamidő végén egy összegben kapja meg a pénzét.
  • Annuitásos kötvények – A befektető több egyenlő éves részletben kapja meg a pénzét. A visszafizetés legtöbbször 3-5 év után kezdődik.

Pénznem

  • Lehetőség a befektetések különböző pénznemben (devizában) történő kezelésére.

Részvények

  • Alapelvek
  • Kialakítás

Részvények
Alapelvek

Ha egy befektető vesz egy részvényt, azzal megvásárolja egy vállalkozás üzletrészeinek bizonyos meghatározott hányadát, az abból eredő jogokkal és kötelezettségekkel együtt, mint például a nyereségből történő részesedés joga, vagy szavazati jog a közgyűlésen. A részvény megvásárlásával tehát a vállalkozás résztulajdonosa lesz, nem pedig hitelező, mint egy kötvény esetén.

A részvényes 2 bevételi forrásból profitálhat, egyrészt az osztalékból (nyereségrészesedés), másrészt pedig az árfolyamnyereségből. A részvények kockázati értékpapírok, mivel sem az osztalék, sem az árfolyamnyereség nem garantált a befektető számára.

Részvények
Kialakítás

A részvényeknek több kialakítási formája van, alapvetően a részvényeket átruházhatóságuk, formájuk és a hozzá tartozó jogok alapján különböztetjük meg. Mi az Ön, mint részvényes jogaira szeretnénk koncentrálni, így pl. a részvény formája lényegtelen a vagyoni befektetés szempontjából.

A részvényes jogai: A részvényekbe történő befektetés, és az ezáltal szerzett részesedés egy vállalkozásban különféle jogokkal jár, amelyeket többek között a részvényekről szóló törvény, valamint az adott vállalkozás alapszabálya szabályoz. Itt meg kell különböztetni a vagyoni és igazgatási jogokat.

Igazgatási jogok

  • Részvétel a közgyűlésen
  • Tájékoztatáshoz való jog (A társaság jogi és üzleti ügyeiről való tájékoztatás joga)
  • Szavazati jog (Részvétel a közgyűlés határozatainak meghozatalában) – általában minden részvényesnek részvényenként egy szavazati joga van. Vannak azonban olyan részvények, amelyekkel nem jár szavazati jog. Ezeket „elsőbbségi részvényeknek“ nevezzük, és kiegyenlítésként legtöbbször jobb helyzetet jelentenek az osztalék kifizetésekor.

Vagyoni jogok

  • Osztalékigény (Nyereségrészesedés)
  • Beszerzési jog – tőkeemelés esetén új (fiatal) részvények kerülnek kibocsátása. Minden részvényes rendelkezik beszerzési joggal, hogy a tulajdonosi viszonyok megmaradjanak, és a vagyoni hátrányok kiegyenlítése biztosítva legyen. Ez a beszerzési jog általában 2 hétig érvényes, és a tőzsdén is lehet vele kereskedni.

Befektetési alapok

  • Alapelvek
  • Nyílt befektetési alapok

Befektetési alapok
Alapelvek

Alapvetően a befektetési alapokat közösen befektetett vagyonnak lehet nevezni, mivel sok ügyfél pénzét gyűjtik össze egy tőkekezelő társaságnál, amelyek egy nagy közös „kalapba“ kerülnek. Itt a kockázatmegosztás alapelve értelmében különféle vagyoni értékekbe történik befektetés.

Az egyes befektetési alapok között az a különbség, hogy milyen módon fektetik be a befektetőktől összegyűjtött tőkét. 2 befektetési irányelvet különböztetünk meg: Az OGAW alapokat, amelyeknél az európai szabályok szerint értékpapírokba és látra szóló betétekbe fektetnek be, és az AIF alapokat, amelyeknél egyéb vagyontárgyakba, pl. nemesfémekbe vagy ingatlanokba is be lehet fektetni.

Befektetési alapok
Nyílt befektetési alapok

A kibocsátott részesedések száma egy nyílt befektetési alap esetében nem korlátozott, és szükség szerint kibocsáthatók új részesedések. Azonban arra is van lehetőség, hogy a kibocsátásokat átmenetileg korlátozzák vagy felfüggesszék. A kibocsátás teljes leállítása is lehetséges.

A tőkekezelő társaság a befektető kérésére köteles a mindenkori részesedéseket a hivatalos visszavételi áron visszavenni, és ezzel a részesedések likviddé tételét biztosítani. A tőkekezelő társaság csak bizonyos feltételek mellett függesztheti fel átmenetileg a visszavételt.

Lehetséges vagyontárgyak:

  • Értékpapírok (részvények, kötvények …)
  • Pénzpiaci eszközök
  • Bankbetétek (látra szóló betétek)
  • Befektetési részesedések (Befektetési alapok)
  • Származékos értékpapírok (pl. opciók)

Lehetséges változatok:

  • Az összetétel súlypontja (pl. nyugdíjalapok, részvényalapok, vegyes alapok…)
  • Földrajzi befektetési horizont (országos alapok, regionális alapok, nemzetközi alapok)
  • Garancia- és értékbiztosítási alapok
  • Garantie- und Wertsicherungsfonds
  • Időbeli befektetési horizont (futamidő nélkül vagy futamidővel)
  • Nyereség felhasználása (kifizetés vagy felhalmozás)

Certifikátok

  • Alapelvek
  • Kialakítás
  • Mögöttes termékek

Certifikátok
Alapelvek

A certifikátok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, mint a kötvények, és jogot biztosítanak egy pénzösszeg visszafizetésére vagy értékpapírok szállítására. A befektető, mint a kötvény esetében, a certifikát kibocsátójának hitelezője lesz. A certifikátokat alapvetően a mögöttes termék és a struktúra szerint lehet csoportosítani. Egy certifikát alapját mindig egy úgynevezett mögöttes termék képezi, amely lehet többek között valamely részvény, alap vagy index, mely a certifikát alakulásáért irányadó mértékben felelős.

A certifikát értékének alakulása a mindenkori alapul szolgáló mögöttes termék értékének alakulásától függ.

Certifikátok
Kialakítás

Rögzített futamidő Nincs futamidő korlátozás/td>
Aktív menedzsment Passzív menedzsment
A kibocsátó felmondási joggal rendelkezik A kibocsátó nem rendelkezik felmondási joggal
Darabszámban jegyzett Százalékban jegyzet
Tőkegarantált Nem tőkegarantált
Kifizetések a futamidő alat Nincs kifizetés a futamidő alatt
Euro Külföldi valuta

Certifikátok
Mögöttes termékek

A mögöttes termék irányadó tényező a certifikát értékének alakulásában.

A mögöttes termék többek között lehet:

  • Részvény
  • Kamatláb
  • Index
  • Nyersanyag
  • Valuta
  • Alap

Példaként az index certifikátokat szeretnénk bemutatni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, azaz a certifikátnak, különböző indexek szolgálhatnak alapul. A legtöbb esetben ezek részvényindexek (pl. DAX30, EURO STOXX 50) és kötvényindexek (REXP). A részvényindex egy meghatározott szám segítségével az alapjául szolgáló részvény értékének alakulását tükrözi, és a részvénypiacok alakulásának fokmérője.

Azonban arra is van lehetőség, hogy a vállalkozások saját vagy harmadik fél által egyedileg összeállított indexet tegyenek közzé, és ezt vegyék alapul mögöttes termékként, és ehhez az indexhez adjanak hozzá certifikátokat.

Van kérdése?

Mi tudjuk a választ! Fontos nekünk, ami Önnek fontos.

Kérjen egy kötelezettségektől mentes visszahívást és mi ingyenesen tájékoztatjuk termékeinkről